Piotr Pekowsi előadásában érintette Közép-Európa gazdasági helyzetét, a gazdasági együttműködést a Visegrádi Csoport keretein belül, tapasztalatait a gazdasági válság kezelésében, illetőleg a lengyel-magyar gazdasági kapcsolatok alakulását tekintve. Vitapartnerei voltak többek mellett: Marek Kłoczko, a Lengyelországi Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára; Philippe Michalak, a Mazars Metrum Könyvszakértő és Tanácsadói Kft. ügyvezető igazgatója;  Natalia Soczó, a MOL–csoport tanácsadója és  Tomasz Zaboklicki, a PESA Bydgoszcz SA igazgatója.

A TZMO-csoport képviseletében Izabela Zgolińska, külkereskedelmi igazgatóhelyettese is részt vett a fórumon.

A rendezvényen tartott beszédében a lengyel és a magyar  államelnök egyaránt szorgalmazta a kétoldalú kereskedelem bővítését. A magyar államfő hangsúlyozta, hogy mindkét ország nyertese lett az Európai Unió következő hétéves költségvetésének. A két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről, az áruforgalom bővítésének lehetőségéről tárgyalt Bronislaw Komorowski elnökkel, valamint arról, hogy miként lehet lengyel befektetőket, vállalkozókat Magyarországra vonzani. Szó volt továbbá arról, hogy a két ország európai uniós forrásból próbál megvalósítani régi közös célokat, például az észak-déli közlekedési folyosó megépítését. Bronislaw Komorowski megemlítette, Magyarország és Lengyelország is abban érdekelt, hogy az uniós felzárkóztatási támogatásokat a gazdaság fejlesztésére fordítsák. Komorowski emlékeztetett, hogy idén hetedszer ünneplik meg a lengyel-magyar barátság napját március 23-án, ebből az alkalomból látja vendégül magyar partnerét, akivel a két nap alatt több közös programon is részt vesz.

Áder János a lengyel-magyar üzleti fórumon azt mondta, hogy akár büszkék is lehetnénk a két ország közötti, évente nagyjából hat és félmilliárd euró értékű kereskedelmi forgalomra. A számok mögé nézve viszont az látszik, hogy a csaknem negyvenmillió lakosú Lengyelországba kevesebb magyar áru jut el, mint az ötmilliós Szlovákiába.

"Lengyel barátainkkal közös bennünk a felismerés, és az elhatározás is, hogy ezen a helyzeten ideje lenne változtatni" - jelentette ki az államfő, előrelépésként értékelve, hogy 2010 óta, ha lassan is, de nő a magyar kivitel. Magyarország ugyanakkor kiszámítható üzleti környezet megteremtésével, stabil adórendszer kialakításával szeretne vonzó célponttá válni a lengyel befektetők előtt - hangoztatta Áder János a gazdasági fórumot záró beszédében.

A forgalom nagy részét kis és közepes vállalkozások bonyolítják, ami mutatja, hogy a magyar-lengyel kereskedelmi kapcsolat továbbra is jó. A legnehezebb időkben is fennmaradó magyar-lengyel barátság az alapja annak a bizalomnak, amely a gazdasági együttműködéshez szükséges. A lengyel elnök fontosnak tartotta a szállítási útvonalak fejlesztését is a kereskedelmi forgalom bővítése érdekében.